Lezáratlanok a dolgok. Nincs idő elvonulni, befelé fordulni, átgondolni, megérteni, ami zajlik bennem, meg pontot tenni erre az évre. Pár órája készült el a legújabb klippem. Végigdolgoztuk az ünnepeket. Elvonja a figyelmemet a világ, miközben ezer olyan dolog történik mostanság az életemben (főleg zene kapcsán), amikről mindig is álmodtam. Hosszú az út addig a pontig, amíg tényleg meg tudok nyugodni, és meg tudok békélni magammal - a családommal, a barátaimmal, a fájdalmaimmal, a hobbijaimmal, a faszságaimmal -, és van egy olyan érzésem, hogy ez az út töménytelen mennyiségű pofáraeséssel, hatalmas felelősséggel, és egy halom új sérüléssel van kikövezve. Szóval nem is biztos, hogy van mit lezárni. (Írtam is egy dalt erről, de még nem volt időm befejezni.) Ezt a blogot viszont valahogy csak le kéne, azt hiszem. Először is, jövőre megnézzük szesszel. Illetve megnézem. Néztem már, nem is a pia érdekel - magamra vagyok kíváncsi, hogy mennyit nőttem ez alatt a tizenkét hónap alatt. Korlátos