Az elmúlt négy napból három napon keresztül vakulásig ittam. (A negyediket átaludtam.) Volt már ez a tempó, szóval tudom: gond van. Ugye tavaly előtt egyszer megvágtam valamivel, valahogyan, sosem emlékeztem, a homlokomat, emiatt döntöttem aztán úgy, hogy egy évig nem fogok inni . Hasonló sérülésből jutott erre a három napra is, de ez már tökmindegy. Ami miatt megint elő kell vennem ezt a kurva blogot, az az, hogy rohadtul félek, de most már egyáltalán nem attól, hogy véletlen meghalok, lebénulok, vagy akármi. Rohadtul félek, mert rájöttem: néha bármit megtennék, csak hogy ne kelljen abbahagynom a szeszelést. Másképpen, néha tényleg semmi és senki nem érdekel a következő vodkán kívül. És ahogyan egyre több hülyeséget csinálok – amit persze nehogy túl merjek dramatizálni, hiszen mindenki csinál hülyeségeket, amikor iszik, nincs ezzel semmi gond –, azon veszem észre magam, hogy kezdem elveszíteni a méltóságomat, elveszíteni a szavam hitelét. Szégyenlem magam, és hónapok óta kb. folyamato