Na, üdv újra! ^_^ Covid ide-vagy oda, többnyire végigittam a tavaszt. Meg azt a két hónapnyi telet is előtte. Közel sem olyan tempóban azért, mint egy-két korábbi évet, de több alkalom legalább annyira traumatikus volt, mint szilveszter éjfél után meginni három cent juharszirupos whiskeyt. (Nem, nem az íze miatt.) Leépült kissé az intoleranciám tavaly óta, de azért egy feles még így sem sok, mégis úgy éreztem, hogy teljesen kicsúszik alólam a talaj, újra, szimplán attól a ténytől, hogy alkoholt fogyasztok. Sőt, talán inkább attól, hogy messze nem voltam biztos benne, hogy szeretnék, egyszerűen hagytam magam sodródni a lelkes spanok között. Cserben hagytam magam. Azóta sikerült lenyugodni, nem része már az énképemnek, hogy nem szeszelek, és ez jó is így. Ezzel a bloggal sem akarom többé identifikálni magam. Viszont gondjaim még mindig vannak. Jó, nyilván, mindenkinek vannak, az érdekes az lenne, hogy mégis mi a faszt szenvedek ennyit, de ezzel eszem ágában sincs fárasztani most senkit,